Avagy: Lennék én... Avagy: Mi nem lennék... Avagy: Sört ide!... Avagy Dinnyére sör... Avagy: Jó sörnek is kell cégér...

kocsmárosné

kocsmárosné részlet


Itt jön Inge szűk pruszlikban
a jókedve széles,
nem ám csak a szája nagy,
keble is beszédes.

De szeretnék pruszlik lenni,
mely e mellyet tartja
vagy csípejét ölelgető,
színes szoknyakorca...

Avagy vállán, keble felett
- ami sose kopár -
kandikálva nyíló, szép
havasi gyopár,

Vagy lennék ott boldogan
makkos kitűzője,
csodálhatnám este, amint
oldódik fűzője.

Kocsmárosné, arany virág!
(mint a költő mondja)
elcsöppen a nyálam,
nincs egy törlőrongya?

Mi nem lennék, hogy ott legyek
dombjain és völgyén?
Tapogatnék mint bizonyos
Tót(h) Vilmos a körtén.

(Mi nem lennék? Megmondom én:
Nem lennék biz' padka,
az, amire fertályát ő
megpihenni rakja.)

Dinnyére sör - még, hogy nem jó!?
Mit tudtok ti erről?
Áll a dinnyén a korsó,
míg a vendég eldől.

Remek üzlet a Bierstube de
ennek is kell cégér.
Inge asszony mindent megtesz
a kedves vendégér'.

Amije van, kocsmárosné
forgassa haszonnal,
De hogy fogok én éjjel
bírni a fantáziámmal?
 

E mű a Kép-vers játék nyári 3. fordulójára készült pályaművem, úgy tessen hozzáállni.

**********

 

Látogass el majd Patihoz is!